Szenvedélybetegségek és a teremtett hamis világ...

Mi lehet a háttérben, mit tehetünk ellenük? A függőségek megjelenése az emberek életében komoly töréseket okoz, nem kizárólag az egyén szintjén, hanem az ő közvetlen környezetében, a családban, egyéb társas kapcsolatban.

A XXI. század egyik nagy rákfenéje a média tudatos félelemkeltése és az alacsony minőségű, szintetikus alkoltartalmú italok elérhetősége, a dohányzás mellett a kábítószerek széleskörű megjelenése. Szintetikus drogok tárháza áll rendelkezésre a bizonytalan személyiségű embertársaink számára. Weboldalakon vásárolható "legális" drogok, növényvédő szerekből, műtrágyából egyéb ipari-kémiai anyagokból készítve-beláthatatlan egészségkárosító hatásukkal a leki kríziseket tovább súlyosbítják.

Manapság minden emberre hatalmas nyomás nehezedik és a megfelelési és eredménykényszer megjelenik, a pénz központi szerepe sekélyessé teszi az emberi kapcsolatokat és torzítja az értékrendejét sokaknak.

Mitől alakul ki a függőség, mi a kiváltó oka? A hagyományos orvoslás és a pszichológia sokszor genetikai és öröklött okokra vezeti vissza és a családi környezet hatását említi.

Én erről egy kicsit mást gondolok. A hajlamosításban, mint tényezőben egyetértek, de abban biztos vagyok, hogy az egyén szintjén születnek a döntések minden egyes pillanatban. Az enyhe drogok, mint kávé, alkohol és a dohányzás egy érzelmi pótlék, egy "álbarát", egy úgynevezett társként jelenik meg és egyre nagyobb hamis biztonságot jelent és a rendszerben, amit az életünkben teremtünk magunknak. Reggeli kávé és cigaretta önmagában függőségelet teremt és leköti az energiákat, arról nem is beszélve, hogy az emésztést és az idegrendszert is terhelik, hosszútávon gyomor és nyombélfekélyt, egyéb tüneteket okozhatnak. Az érzelmi nihil könnyen a drogok rabságába kerítheti az illetőt, ha egy tárgytól , élménytől szinte észrevétlenül függni kezd, vagy ha egy közösségi csoporthoz (dohányosok) így szeretne tartozni.

Bármilyen szenvedély, függőség jelenik is meg az életünkben az nem az igazi énünk része és nem épít minket, egy módon fejleszt kizárólag, ha elengedjük őket és elvégezzük a lelki munkát. Az ego-a hamis énünk az anyagi világ és az élvezetek rabja, így távolít el önmagunktól és sodor minket egy fájdalmasabb tapasztalatok közelébe. Van, aki megáll, van, aki sodródik... Szabad az akarat.

A test a léke temploma. Ha károsítjuk, romboljuk a lelkünket nagy erőkkel és ennek lesz következménye a teljes talajvesztettség és elveszettség érzése.

Mi az igazi ok? Az elvárásaink, csalódásaink, félelmeink és a magány érzése börtönbe tud egyes embereket zárni. Olyan mértékig fajulhat ez, hogy nem képesek a maguk által épített falak közül kiszabadulni és teremtenek maguknak egy olyan világot, ahol illúzió formájában de meg van az, amire mindíg is vágytak. Ők vannak a középontban, nem kapnak kritikát, elvárásokat és "békében" lehetnek, átélhetik a pillanatnyi gyönyört, eufóriát egy hamis világban. 

Az ember társas lény, de ezt a tényt sokan összekeverik a kapcsolati függőségekkel és bármi áron próbálnak valakihez vagy akár egy csoporthoz tartozni. Görcsösen ragaszkodva, félve, önmagukat feladva, alárendelve élnek egy kapcsolati rendszerben. Mi ennek a következménye érzelmi szinteken?

Az önmagunktól való eltávolodás érzése tartós lelki törésekhez vezet és egyesek egy gyenge pillanatban, engedve a kísértéseknek egy negatív spirálba kerülnek. Rossz esetben olyan szintetikus drogot pórbálnak ki, ami azonnali, sejtszintű függőséghez vezet. Más helyzet lehet egy buli, ahol vagányságből egy füves cigivel kezd az illető, amitől többnek, jobbnak, de mindenképpen egy közösség, csapat részének fogja önmagát érezni. A következmények beláthatatlanok..., mert nem a drog határozza meg a függőséget, hanem az érzelmi krízis fennállásának ideje és mélységei.

Hitem szerint nincs könnyű és nehéz drog, a drog az drog. Átformálja a tudatot, megszünteti a memóriát, visszafordíthatatlan károkat okoz az idegrendszerben és más szervek működésében, majd lassú vagy gyorsabb halálhoz vezet.

Tudunk a függőségekben szenvedőknek segíteni? Igen, de kizárólag akkor ha kérik! Ha felismerték a változtatás szükségességét és a saját gyengeségüket, és van erős szándékuk, akkor partnerek lesznek a gyógyulásban.

Milyen módszerek jöhetnek szóba? Sokat segítenek a letárolt lelki okokat oldó  technikák - például kineziológia, beszédterápia, családállítás. Az akupunktúra, reflexológia segíthet a folyamatok gyorsításában, a gyógynövények pedig a sejt szinten lerakódott függőséget okozó mérgek kivezetésében. A mozgás és munka vagy kreatív (festészet, tánc, stb.) terápia segít az önkifejezésben. Ezek párhuzamos alkalmzásával és egy képzett segítővel, alázattal, sok lelki munkával elérhető a gyógyulás.

A tudatosság és az önmagunk fontosságának érzése a kulcs. Szeretjük annyira magunkat, hogy elhisszük-megérdemeljük a lehetőséget a boldogságra és egy tartalmas kapcsolatra, hogy újra legyenek céljaink és terveink.

Kitartást, erőt, hitet kívánok az ÚThoz! Amenyiben tudok, magam is segítek a rászorulóknak.