Boldogság?

Számomra a boldogság nem jelent mást, mint a teljesség és a belső, mély elégedettség érzését. Mitől vagyunk boldogok? Buddha azt mondja: Két dolog tehet boldogtalanná egy embert: Ha megkapja azt,a mire vágyik vagy ha nem. Hiszen minden fájdalom oka a vágy. A vágy újrateremti magát, hiszen az EGO mértéktelen, hamis biztonságra való törekvése táplálja. Ezek nagyon tiszta gondolatok és ha jobban megvizsgáljuk nehezen találunk fogást rajta.

Korunk társadalmi berendezkedése a fogyasztásra és az aránytalan elosztásra és a halmozásra épül. Így az igazi értékek a nagy embertömegek számára az élvezeti , kényelmi cikkek és azok a javak, amik pénzen megvehetők. Ez egy torz értékrend és létrehoz egy olyan világot, aminek egy motttója van: Majd boldog leszek ha ezt és azt megszerzem vagy majd ha ez és ez megvalósul az életemben. Tovább nehezíti az életet a sok esetben több tíz évre vállalt, nagy terheket az embertársainkra rótt hitelek, banki terhek sora, ami hatalmas kényszer és nyomás.

Ez felvet egy számomra nagyon érdekes kérdést. Miért fontos birtokolni? Nyugati kultúrákban jellemzően sok millióan bérleményekben élnek, ugyanakkor terjednek az olcsó, környezetbarát építkezési módok (föld és tömés, szalma és rönk házak, stb.). Sokan menekülnek a városokból, költöznek falura, tanyára, az autóvásárlási számok is csökkennek, egyre kevesebben vesznek új autót... Egyre nagyobb számú társadalmi réteg dönt másképp, ők így keresik a boldogságot, mert a lelkük mélyén érzik, hogy amerre halad a vlágunk az nem a megfelelő irány.

Mikor érzünk boldogságot? Általában a hirtelen örömérzetet azonosítjuk a boldogság fogalmával. Ha kapunk valamit, ha elérünk egy fontos célt vagy ha az általunk szeretett személlyel vagyunk, ha gyermemkünk születik, megkapunk egy állást, stb. Igen, ez is lehet pillanatnyilag az oka a boldogság érzésének.

Fenntartható ez az érzés tartósan a hétköznapokban is?

Hitem szerint igen. Az alapja az ELÉGEDETTSÉG és az ELFOGADÁS. Ez nem azt jelenti, hogy mindent fogadjunk el az életünkben és ne változtassuk meg, amit nem megfelelő számunkra. Csupán annyit, hogy aki a kevesebbel is beéri és együtt él a környezetével, meglátja az élethelyzetekben a pozitív dolgokat, az sokkal nagyobb eséllyel lehet boldog tartósan. A természetben az élőlények példaértékűen adják meg magukat az életnek, ez számunkra is lehet cél. Önmagunk teljes elfogadása mindennek az alapja. ha nem szeretük magunkat, akkor másokat sem tudunk.

Gyermekeinkkel kapcsolatosan nagyon fontos a példamutatás. Egy megfelelő értékrendű, egészséges lelkű és testű ember képes tisztán látni és érzeni. Ehhez tenni kell és bizony fel kell adni magunkban néhány hibás vagy nem megfelelő mintát, modellt. Ez nem könnyű, de megéri.

Sok boldogságot mindenkinek!