Az ébredésről.

A mai kor embere két utat járhat véleményem szerint. Az egyik, ha a fizikai világ forgatagában és a félelmei, korlátai rabságában bolyong céltalanul és ismétli a napi rutint vagy éppen a pénz és a befolyás rabságában él és sokszor zombiként fogadja be a média zagyvaságait valamint a poltika megosztó információit. Fogyasztja azt, amit elé tesznek szépen becsomagolva, legyen az feldolgozott élelmiszer vagy gyorséttermi étel, akár gyógyszer, stb.

Ugyanakkor választhat egy másik utat is. Ez az ébredés. Fájdalmas, nehéz, de az eredménye a belső béke és harmónia lesz, összhang saját magával és az univerzummal.

Az első lépése általában az, hogy elkezdjük nem elfogadni azt a maszlagot, amit eddig megettünk. Elkezdjük megvizsgálni az információkat, történéseket és a saját szerepünket, a személyiségünket és keressük a felelősségünket az életünk alalkulásában. Itt fogunk néhány érdekes dologra rájönni. Az egyik, hogy van egy tőlünk független nem anyagi rendszer, ami akkor lép működésbe, ha azt mi kérjük és hiszünk benne valamint önmagunkban. Ugyanakkor rájövünk, hogy nem életcélunk a birtoklás, a fogyasztás, felismerjük, hogy a tetteink, gondolataink, szavaink beindítanak folyamatokat, amik kihatnak az életünkre és azok előjele szerinti következményeket idéznek elő életünkben.

Van, aki megáll a vizsgálódásnál és nem lép tovább, de van, aki halad és megérti, hogy ha lecsendesedik, akkor egy mélyebb megismerési szintre juthat és kinyílik számára  a világ. Ugyanakkor elkezdi a negatív impulzusokat, embereket, kapcsolatokat kiiktatni az életéből, mert megjelenik az önbecsülés és az önszeretet. Már nem éri be kevéssel és nem köt indokolatlanul kompromisszumokat magával és másokkal, a tiszta utat választja és az őszinteséget. Elfogadja a változásokat az életében és sok időt tölt a természetben és önmagával. A megérzései szerint dönt és él, így a felsőbb énjével összhangba és folyamatos kapcsolatba kerül. Törődik önmagával, befelé figyel, rendszerezi a táplálkozását, sportol, akár meditál, jógázik, stb. Kapcsolataiban megjelenik a tiszta  szeretet, az elfogadás, az együttérzés és a tisztelet. Felelősséget tud és akar vállalni a tetteiért, szembenéz a sorsával és kézbe veszi annak irányítását, de nem erőből, hanem együtt áramolva annak eseményeivel. Innen pedig már csak a hit mértéke és az ego ráhatásának foka szabhat határt a fejlődésnek!

Lépjünk előre egy kicsit mindíg. Olvassunk olyan könyveket, amikre úgy érezzük szükségünk lehet és értékeljük ki az olvasottakat, adaptáljuk azt, amit érdemes. Beszélgessünk emberekkel és figyeljünk oda rájuk, mert mindenkitől lehet valamit tanulni és érdemes is.

Mindíg a könnyebbik út a nehezebbik út.., de sokak számra ez már csak akkor derül ki, amikor akár egy kórházi ágyon fekszik betegség vagy baleset okán. Ott nincs más megoldás, mint átgondolni mindazt, amit másképp kell csinálnunk. Nem tudom mennyire megnyugtató, de a  halála előtti pillanatban minden ember megadja magát és megbocsátást nyer. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a meg nem oldott feladatait nem kell újra elvégeznie máskor, máshol, másképp... Amikor nem vesszük észre a finom jeleket, figyelmeztetéseket, akkor később egyértelműbb jelzéseket kapunk az életünk sok területén, Kapcsolatok, anyagi lehetőségek szűnnek meg, egészségünk szenved csorbát, stb.

Ne várjuk ezt meg! Ébredjünk..., megéri.

Keresse természetgyógyászát Szombathelyen!