A természetről.

"Miután megölted az utolsó vadat, kivágtad az utolsó fát és beszennyezted az utolsó folyót is, rájössz, hogy a pénzt nem lehet megenni." indián mondás

A természet egy élő, állandóan változó rendszer, aminek olyan alapjai vannak, amit az elménkkel nem tudunk megérteni, de érezni az energiáit bárki képes. Akár elfogadjuk, akár nem, szerves részei vagyunk és szoros egymásra utaltság a viszony alapja. A természet védelmez és energiával lát el minket, amit az emberiség nagy része természetesnek és kizsákmányolás szintjén kezel. Hány városi, akár falun élő ember ültetett fát azért, hogy mások is élvezhessék árnyékát, gyümölcseit vagy akár szedett össze szemetet akár csak a saját életkörnyezetében?

Miért van az, hogy csak elfogadunk, de nem adunk vissza? Mindenható az ember, joga van ezt tenni? Aligha. A természet minden lénye Isten teremtménye, ahogy az ember is, nincs semmivel sem több joga, mint másnak, egy rendszer része csupán. A hatalom, amivel rendelkezik, az pedig a teremtés, amivel szabad akarata szerint gazdálkodhat és tehet jó vagy rosszat, de mindegyiknek következménye van. A sok katasztrófa, cunami, vulkánkitörés, árvíz semmi mást nem jelez, mint azt, hogy a FöldAnya meg fogja magát rázni és akár az eberiség nagy részét is le fogja magáról rázni.

A növények éreznek és tudnak a környezetükről, egymással kommunikálnak, az állatok ezt még magasabb szinten teszik. A természet rezgésszintje jóval magasabb, mint a miénk és sokkal tisztább energiákat közvetít felént, mint azt sokszor mi akár fel tudnánk fogni.

Öleltél már meg egy fát, vagy sétáltál már egy patakban, akár a vizes fűben? Hatalmas élmény... Eggyé válni az energiával, a csenddel és a békével, amivel a természet részei rendelkeznek.

Sok "ember" azt hiszi, pusztítania, ölnie kell azért, hogy ő maradjon felül és irányítsa a folyamatokat, de amikor végleg egyedül marad egy sivár világban, akkor lesz csak az igazán nagy kudarc.

Az emberekben megjelent halmozás és a szerzés, birtoklás vágya, a nagyipari termelés eltorzítja a földünk képét, erdők szűnnek meg úgy, hogy helyükre nem ültetnek, a vizünk már ihatatlan, a levegő elektronikus és fizikai szennyeződésekkel van tele, a táplálékunk műanyag... Hová vezet ez? Két út van. Az egyik, hogy még időben felismerjük az egyszerű élet előnyeit és zsugorodunk, önfenntartóvá válunk (kis gazdaságok). A másik, hogy vállaljuk- előbb, utóbb a természet törvényei ránk is vonatkoznak és az egyensúly csak rövid ideig borítható fel önhatalmúan... Komoly tanítás lesz a vége.

Mit tehetünk addig is?

Lehetőleg saját termesztésű, vegyszermentes, élő ételeket fogyasszunk (csírák, zöldség, gyümölcs, hidegen sajtolt olajak), így nem kell csomagolóanyagot vásárolnunk, a fehérjét növényi, tojás,  hal formájában vigyük be. Járjunk sokat a természetben, öleljük meg a fákat, gyűjtsük össze a szemetet és otthon is szelektíven tároljuk azt. Tisztított vizet igyunk, ne szedjünk be gyógyszert, törődjünk sokat magunkkal és végezzünk sok lelki munkát (jóga, meditáció, chi kung, vizualizáció), sportoljunk a jó levegőn télen is. Szerssük magunkat és higgyünk magunkban, mert lehet másképp is.

A közvetlen kapcsolat a természettel semmivel nem pótolható. Egy egy folyóparti, erdei séta csodás élmény és emeli a rezgésszintünket...

Tegyél próbát! :)

Keresse természetgyógyászát Szombathelyen!