A bizalom , mint lételem.

Miből táplálkozik a bizalom? Az elfogadás a bizalom alapja, ha valakivel lelki harcokat vívunk, elvárunk vagy haragszunk, esetleg a múlt sérelmei miatt előítéleteink vannak, akkor a bizalomra nincs esély. Miből táplálkozik ez az érzés? Az elfojtott félelmeinkből, mert az önmagunkba vetett hitet a félelmeink blokkolják és védekezésül nem adjuk át magunkat a kapcsolatnak, hanem helyette burkot vonunk magunk köré és védekezünk, amit persze tagadunk önmagunk felé is.

Sokszor könnyebben bízunk egy idegenben, mert ő nem szereplője az életünknek vagy csak rövid ideig vesz részt és azt gondoljuk, hogy így nem is tud nekünk "ártani". Miért is akarna? A jelenben egy tiszta lappal induló emberről felesleges bármi rosszat is feltételezni, a párkapcsolatunkban pedig ha tényleg őszintén szeretünk, akkor meg sem jelenik a bizalom hiánya. Ha mégis jelen van, akkor tartsunk önvizsgálatot és nézzük végig az életvonalunkat, hogy hol értek olyan lelki sérülések minket, ahol ezek letárolódva nagy károkat okozhatnak. Ha érkezik egy inger, akkor a múlt emlékképe villan be és máris konfliktus keletkezhet, ami el is fajulhat.

A bizalom hiányából könnyen alakul ki a féltékenység, ami az önértékelési problémákat hordozza magában és az önszeretet hiányát-ezt ruhák, ékszerek és más külsőségekkel és új párkapcsolattal sem lehet sajnos pótolni. Ez igazi vakvágány. A belső értékeinket kell a tetteink, gondolataink által fejleszteni a végtelenségig és a szeretetet, hitet megélni az életünkben.

Terápia lehet a sokk , egy ejtőernyős ugrás, magas hegy mászása, de bármilyen veszélyes sport és hobby, ahol a teremtő energiákkal össze tudunk kapcsolódni és átélhetjük a pillanatot. Nekem az ugrás, mászás és a motorozás vált be leginkább.

A szeretet, a jóság, a megbocsátás nyugodt szelíd energia, ahol a bizalom az alap. Higgyük el, hogy sokan a világot képesek megváltani  a bizalomért és pár jó szóért... Ha a lelkünkből érezzük, adjuk meg nekik a lehetőséget, hogy az önmaguk szemében is jobbá váljanak. Az elismerés, dicséret a hab a tortán, de első sorban ezt magunk felé kell közvetítenünk, mert akkor tovább tudjuk sugározni.

Akkor tudunk másban bízni, ha magunkban képesek vagyunk, amíg gyarló, önző gondolataink vannak, van min dolgozni, de megéri. Hiába hagyjuk ott a munkahelyünket, kapcsolatunkat, első a fájdalmas önvizsgálat és a belső munka a változás!

Ne feledjük: Ha igazán, őszintén szeretünk, akkor bízunk...

Boldogságot Mindenkinek!